ne¹ × A: 1527 me (Heyden: Puerilium 31); 1536 ? Ne meg (Pesti: Fab. 67v); 1598 ne (NySz.); 1799/ Neh (NSz.); nyj. Më, nye (ÚMTsz.) J: 1 1527 ’tessék, itt van, fogd!, fogadd el! | da hast du es!’ # (↑); 2 1867 ’〈háziállatokhoz szólva hívószóként; etetéskor az étel odatételét kísérő szóként〉 | 〈als Treibw. an Haustiere | beim Füttern als Lockruf〉’ (CzF.)
nesze A: 1566 Neszsze (NySz.); 1598 nesze (NySz.); 1708 Meʃʒe (Pápai Páriz: Dict. En a.) J: 1 1566 ’tessék, itt van, fogadd el!, fogd meg! | da hast du es!’ # (↑); 2 1750–1771 ’(no) nézd csak! | sieh mal an!’ (NySz.); 3 [ ~ neked, ~ nektek] 1777 ’〈gúnyos v. kárörvendő felkiáltásként〉 úgy kell neked! ezt akartad! | da hast du es!, recht geschehen! 〈als höhnischer od. schadenfroher Ausruf〉’ (NSz.)
A szócsalád alapja, a ne¹ belső keletkezésű, de keletkezésmódja vitatott. | 1 Szórövidülés. | ⌂ A nézd ~ nëzd ’íme, no nézd csak’ szóból jött létre, amely a →néz E/2. személyű felszólító módú alakja. Értelmezésében segíthet a →ni, valamint a nesze 2. jelentése. E magyarázat ellen szól viszont az, hogy a korai adatok valószínűleg nyílt e-t tartalmaztak. 2 Indulatszó. | ⌂ A felszólítás kifejezésére; vö. →no, esetleg →ni.
A nesze származékszó. | ⌂ A ne-ből keletkezett a -sze nyomatékosító elemmel; utóbbi az E/2. személyű -sz személyragból és az →e¹ (→ez¹) mutató névmásból vagy az -e ’vajon’ kérdőszóból áll. Használatához vö. még 1416 u./² mutaſſatocӡ́è ’mutasd csak’ (MünchK. 28ra), 1416 u./² ӡaľľonӡ́èle ’szálljon csak le’ (MünchK. 35ra) stb.
A szócsaládhoz még | ⌂ A szó eleji m-hez vö. →nevet, →nedv stb. A szó elsődleges funkciója a figyelemfelkeltés lehetett; erre utal a ne ismétlődése is; vö. (N.) me-me, nye-nye, nesze ne stb. Később, amikor a szónak igei jelleget tulajdonítottak, személyragot is kapott; vö. netek ’nesze nektek’ (1763: NSz.); metek ’ua.’ (1861: MNyszet. 6: 217); mesztek ’ua.’ (1863: Kriza [szerk.] Vadr. 508). – A (N.) natok, nasztok ’ua.’ alakok valószínűleg hangrendi átcsapással keletkeztek.
☞ TESz.; MNy. 69: 146, 72: 312; Benkő-Eml. 81; EWUng.→ ejnye, hajsz, hocca, néz, ni, no, nosza
nem² A: 1019/ Nÿmÿgh [szn.] (MNL (OL) Dl. 229992); 1135/ Nemhÿ [szn.]; Nemhÿu [szn.] (MNL (OL) Dl. 5775); 1138/ Nemhuu [szn.]; Numel [szn.] (MNy. 32: 131, 56); 12. sz. vége/ Num (HB.); 1211 Nomuolou [szn.] (PRT. 10: 511); 13. sz. közepe/ nym (ÓMS.); 1474 nen (BirkK. 2); nyj. Nëm (MTsz.) J: ’〈tagadószó〉 | nein, nicht 〈als Verneinungspartikel〉’ # Sz: nemleges 1830 (NSz.)
ne² A: 13. sz. közepe/ ne (ÓMS.); 1493 k. nee (FestK. 4); 1533 ny (NySz.); nyj. nö (ÚMTsz.) J: ’〈tiltószó〉 | nicht 〈als Verbotspartikel〉’ #
Valószínűleg örökség a finnugor korból. | ≡ Vog. (Szo.) nēmat ’semmiféle, semminemű’ (mat ’valami’); osztj. (Kaz.) nem χŏjat ’senki’ (χŏjat ’valaki’); zürj. (Pecs.) ńi-ne̮m ’semmi’ (ńi ’semmi’); votj. (G.) no-kiń-no ’semmi, senki’ (kiń ’ki’) [fgr. *ni vagy *ne ill. *nimɜ vagy *nemɜ: ’‹tagadó partikula›’]. ⌂ A magyarázat gyenge pontja, hogy az alapnyelvben a tagadást egy tagadó ige fejezte ki, ebből nem vezethető le, hogy ezek a szavak a finnugor kori örökség részei lennének.A korai magyar nyelvű adatok a szó belseji magánhangzó eredeti zártságára utalnak. ⚠ A →ne² szónak a *nä ’ez’ mutató névmásból való levezetése (vö. →né-, →neki) és az a származtatás, miszerint a nem összetételként keletkezett az uráli *nä + *mɜ ’mi’ szavakból (vö. →mi²) a magánhangzók különbözősége, valamint jelentéstani okok miatt kevésbé valószínű.
☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; MSzFE. në a.; NyK. 78: 287; Benkő: ÁrpSzöv. 106; EWUng.→ borissza, hanem, majdnem, ne-, né-, nebáncsvirág, nefelejcs, nem-, nemulass, nincs, se, sem