Tőtípusok

A sajátos magyar morfofonológiai jelenségeket a következő szavak képviselik:

Igék

[1]	bomol- : boml- (→ bont) csörög- : csörg- (→ csörög)
[2/1]	ró- : rov- (→ ró) lő- : löv- (→ lő) vív- : ví- (→ vív) bú- : búv- : búj- (→ bújik)
[2/2]	i- : iv- : isz- (→ iszik) të- (té-) : tev- : tesz- (→ tesz)
[2/3]	al- : alv- : alu- : alsz- : alud- (→ alszik) cselekv- : cseleksz- : cseleked- (→ cselekedik)
[3]	tanakod- : tanaksz- (→ tanakodik) teleped- : telepsz- (→ telepedik)

[4]	bokor- : bokr- (→ bokor) fegyelem- : fegyelm- (→ fegyelem)
[5]	borjú- : borj(a)- (→ borjú) hosszú- : hossz(a)- (→ hosszú)
[6]	ajtó- : ajta- (→ ajtó) mező- : meze- (mezé-) (→ mező) bíró- : bíra- (bírá-) (→ bíró)
[7/1]	ló- : lov- (→ ló) hű- : hiv- (→ hű)
[7/2]	daru- : darv- (→ daru) tetű- : tetv- (→ tetű)
[8]	cseh (ejtsd: [tʃɛ]): cseh- (→ cseh)