zsúr A: 1884 jouron (NSz.); 1896 zsúrokat (NSz.) J: ’(délutáni) társas (esetleg ünnepi) összejövetel | geselliges Beisammensein, Kränzchen’
Francia jövevényszó, német közvetítéssel is. | ≡ Fr. jour ’nappali világosság, fény, napfény; nap, nappal; fogadónap’; – vö. még ném. Jour ’fogadónap, kávédélután, vendégség, találkozó’. A francia szó a lat. diurnum ’nap’ alapján keletkezett; vö. még prov. (óprov.) jorn ’ua.’. ≋ Megfelelői: szbhv. žur; szlk. žúr; stb.: ’(vendég)fogadónap, zsúr(nap)’. ∼ Ugyanerre a francia etimonra megy vissza: (R.) zsúr ’nap, nappal’ (1865: Babos: KözhSzt.).