zsúp × A: 1234 ? Zup [szn.] (VárReg. 135.); 1257 ? Swp [szn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 291); 1505 ? Supra (MNy. 47: 2); 1579 ſupértt (MNy. 62: 356); 1634 zup (OklSz.); 1664 zúpbúl (Wagner: Phras. 2: 77); 1705 zsuppot (BercsLev. 450); 1855–1860 zsóp (MNy. 38: 388); 1874 zsúf (CzF. zsúfol a.); nyj. zsuff (Csűry: SzamSz.); zsupa [□] (ÚMTsz.) J: 1 1234 ? ’tetőfedéshez használt szalmaköteg | Strohbund’ (↑), 1579 ’ua.’ (↑); 2 1705 ’szalmafedél, -tető | Strohdach’ (↑)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) schop, schoup, (T.) schȃp  (szász E.) schōf  (f.-ném.) schaub: ’szalmaköteg, zsúp’ [< ném. schieben ’megtolással, lökéssel mozgásba hoz’].  ⌂  A változatok többszöri átvételre utalnak. A szó elejéhez vö. →zsák, →zsindely stb. A 2. jelentés metonímia; ehhez vö. zsúppal fedett istálló ’szalmaköteggel fedett istálló’  (1637: OklSz.) szószerkezetet; vö. még ném.  (kfn.) schoupdach ’szalmafedél, szalmatető’.  ⚠  A ném.  (kor. úfn.) schup ’egy kanálnyi, villányi’ szóból való származtatása téves.

☞ MNy. 49: 468; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ rósejbni, síber, sín, sop, sublót, zsúfol