zsufa × A: 1447 Zwfa [szn.] (OklSz.); 1548 sufahoz (OklSz.); 1565 zsuffát [✐] (NySz.); nyj. zsupa (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1447 ? ’sáfrányos leves; savanyú leves | Suppe mit Safran; saure Suppe’ (↑), 1548 ’ua.’ (↑) | ‹mn› 1447 ? ’fakó, sárga | fahl, wachsgelb’ (↑), 1595 ’ua.’ (Ver. 42.)
Német (baj.-osztr.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kfn.) sûfe, (baj.-osztr.) suf, supfe, – ném. Suppe: ’híg, folyékony étel’ [az eredetéhez vö. →zupa]. ⌂ A szó elejéhez vö. →zsák, →zsellér stb.; a szóvégi a-hoz vö. →cérna, →ciha stb. A népnyelvi zsupa változat szó belseji p-je a →zupa hatásával magyarázható. Melléknévi jelentése metafora.
☞ TESz.; EWUng.→ zupa