zsolozsma A: 1234/ Zolusma (OklSz.); 1267/ zulusma (OklSz.); 1289 sulusma (OklSz.); 1409/ banzolosma (OklSz.); 1456 k. ſoloſmaba, ſzoloſmakban (SermDom. 2: 407, 421); 1500 k. solozmath (AporK. 192); 1754 Sóloz'ma (NSz.); 1768 solyosmával (NSz.); 1794 Z̀oloz̀ma (NSz.) J: 1 1234/ ’a bánnak járó szolgáltatások összessége | Gesamtheit der Abgaben, Leistungen für den Ban’ (↑); 2 1456 k. ’istentisztelet 〈a mise kivételével〉; breviáriumolvasás, zsoltár, ima | Gottesdienst 〈die Messe ausgenommen〉; Brevierlesen, Psalm, Gebet’ (SermDom. 1: 35); 3 1750 ’papi imádságos könyv, breviárium | Brevier’ (Wagner: Phras. Horae Canonicae a.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. služьba ’szolgálat; istentisztelet’; szbhv. služba ’szolgálat; hivatal, tiszt(ség); működés’; szlk. služba ’állás, (tartós) alkalmazás; kötelesség, kötelezettség; hivatal, tisztség űzése, gyakorlása; segítség, ténykedés’; or. cлyжбa ’szolgálat, hivatal, tisztség űzése, gyakorlása, állás, munka; istentisztelet’; stb. [< szláv *služ- ’szolgál, ténykedik’ < *sluga ’szolga, szolgáló’; vö. →szolga].  ⌂  A szó eleji sz > s > zs hangváltozás a szó belseji zs hatásával magyarázható. A szó belseji m keletkezéséhez vö. a →dorozsba. dorozsma változatát. A zsolozsma alak csak a 19. sz.-ban került túlsúlyba. Lehetséges, hogy az 1. és a leginkább használt 2. jelentés tulajdonképpen egymástól független átvételek eredményei; ugyanakkor az is elképzelhető, hogy mindkettő az eredeti ’szolgálat, munka(idő)’ jelentésre megy vissza. A 3. jelentés metonímia a 2. jelentés alapján.

☞ Melich: SzlJsz. 1/2: 414; Kniezsa: SzlJsz. 580; TESz.; EWUng.→ szolga