zsinat A: 1519 k. Sinadot, Sinatot (DebrK. 94, 158); 1708 'Zinat (Pápai Páriz: Dict.); 1763 Zinat (NSz.); 1825 tsinatolás [sz.] (NSz.); nyj. zsanatol [sz.] (ÚMTsz.) J: 1 1519 u. ’a katolikus (v. protestáns) egyház törvényhozó és intézkedő gyűlése, testülete | Synode’ (↑); 2 1604 ’zsidó vallási közösség; zsidó iskola | Glaubensgemeinschaft der Juden; Schule der Juden’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1616 ? ’zsivaj, lárma | Lärm, Radau’ (NySz.), 1645 ’ua.’ (NySz.); 4 1860 ’zsidó imaház | Bethaus der Juden’ (NSz.) Sz: zsinatol 1645 sinatlások [sz.] ’lármázik, zajong | lärmen’ (NySz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. synodus ’papi egyesület, egyházi gyűlés, zsinat’, (e.) ’egyházi gyűlés zsinat’, synodus oeconomica ’egyetemes zsinat’ [< gör. σύvoδoς ’gyűlés, összejövetel’ < gör. σύv ’össze, egybe’ + ὄδoς ’út; menés, menet stb.’].  ≋  Megfelelői: ném. Synode; fr. synode; stb.: ’alkalmanként összegyűlő tanácskozó v. döntéshozó egyházi testület’.  ⌂  A latin us végződés kieséséhez vö. →advent, →angyal stb. A korábbi változatok szó eleji s-es kiejtéséhez vö. →zsálya, →zsinagóga, →zsöllye. A 2. és 4. jelentésre a →zsinagóga volt hatással. A 3. jelentés keletkezésében bizonyára szerepet játszhatott az is, hogy a szót a →zsibong, →zsivaj szavakhoz való hasonlóság alapján onomatopoetikusnak érezték, de metonímia is hozzájárulhatott, mivel a nem zsidók számára érthetetlen volt a zsinagóga hangzavara; ehhez vö. ném. irgendwo herrscht ein Lärm wie in einer Judenschule ’hangzavar uralkodik vhol’.  ∼  A latin szó eredeti alakjában is bekerült a magyarba: sinódus ’tanácskozó v. döntéshozó egyházi testület, zsinat’  (1602/: RMKtár. 27: 68); (szent) szinódus ’a görög-ortodox egyház legfelsőbb hatósága’  (1926: Horovitz: IdSzMagy.); ma leginkább egyházi szakszóként használatos.

☞ TESz.; Farkas: GLEl. 11, 360; EWUng.→ periódus