zselatin A: 1837 gelatin (MNy. 64: 471); 1865 zselátin (Babos: KözhSzt. gelatine a.); 1891 zselatin (Füredi: IdSz. gelatine a.) J: ’csontból, bőrből főzéssel készült, színtelen, szagtalan, áttetsző, kocsonyásodó anyag | Gelatine’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Gelatine; ang. gelatin, gelatine; fr. gélatine; ol. gelatina; stb.: ’zselatin’, az olaszban ’kocsonya, aszpik; zselé’ is. Az olaszból terjedt el [lat. (k.) gelatina ’kocsonyás(odó), zselés(edő) anyag’, a lat. gelare ’(meg)fagy’ alapján]. ⇒⌂ A magyarba a francia és a német nyelvből került.