zsarátnok × A: 1577 k. ſaratnak twʒben (OrvK. 144); 1787 zsarátnag (NSz.); 1789 zsarátnokját (NySz.); 1791 zsarádnakba (NSz.) J: ’parázs, kialvóban levő parázs | Glut(asche)’
Jövevényszó egy szláv nyelvből, valószínűleg a szerbhorvátból. | ≡ Szbhv. žeratak ’parázs, égő, izzó szén’; – óe. szl. žeratъkъ, žaratъkъ ’hamu’; le. żarzątek, żerzatek ’ua., parázs’; or. (N.) жapomóк ’a kemence belső része’ [< szláv *gēr- ’ég(et), izzik, perzsel’]. ⌂ A magyar szó hangalakja az →asztalnok, →bajnok stb. szavak analógiájára keletkezett. – A (N.) zsarát ’parázs(hamu)’ (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.) nyelvújítási elvonás a zsarátnok-ból.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 574; TESz.; EWUng.→ ugar