zubog A: 1651 ? zubogh [szövegkörnyezet nélküli adat] (Nyr. 30: 187); 1787 zubog (NSz.); 1871 zobog (NSz.) J: 1 1787 ’mély, döngő hangot ad | dröhnen’ (↑); 2 1795 ’〈forrásban levő folyadék〉 buzog | wallen, kochen 〈Flüssigkeit〉’ (NSz.); 3 1803 ’〈erős sodrású víz〉 zúgva, kavarogva folyik, ömlik | strömen, tosen’ (NSz.)

zuborog × [1] A: 1786 zuborgó [sz.] (NSz.); 1818 zuborog (NSz.) J: 1 1786 ’〈víz〉 zubog, zúgva kavarog | strömen, tosen’ (↑); 2 1844 ’〈gyomor〉 korog | knurren 〈Magen〉’ (NSz.)

Onomatopoetikus eredetű szócsalád. |  ⌂  Hasonló hangjelenségek utánzására mint pl. a →zúg, →zsuppan; vö. még a hangátvetés következtében keletkezhetett →buzog-gal való etimológiai viszony sem zárható ki teljesen. A szóvég gyakorító képző. A zubog 1. jelentése és a zuborog 2. jelentése metafora. A zubog ma leginkább a 2. jelentésében használatos.  ∼  Ugyanebből a tőből: (R.) zuborkál ’vízben lubickol; vizet felkavar’  (1795 k.: NSz.), ill. zubban ’lubickol, pancsol, pacskol’  (1801/: NSz.) nyelvjárási szavak.

☞ TESz.; EWUng.→ buzog