zongora A: 1787 Szárnyongora (NSz.); 1787 zongora (Nyr. 1: 47); nyj. zangura (MTsz.) J: ’billentyűkkel mozgatott, kalapácsokkal megszólaltatható, nagyobb húros hangszer | Klavier’ # Sz: zongorázik 1787 zongoráz (Szily: NyÚSz.) | zongorista 1853 zongoristával (PNapló 1853. ápr. 13.: [2]); 1873 zongorista ’(hivatásos) zongorajátékos | Pianist’ (NSz.)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ A →zeng ’(hangosan) zeng, hangot ad’ alapján a képzőként értelmezett ora végződéssel keletkezett, az ora-ra végződő szavak analógiájára; vö. fuvora (→fuvola), hangora ’harmónika’ (1846: Szily: NyÚSz.) (< →hang), tambora (→tambura) stb. ⌘ Nyelvújítási származékszó.
☞ TESz.; EWUng.→ zeng