vonul A: 1771 vonyult [sz.] (MNy. 71: 382); 1771 vonúlok (NSz.); 1774 vonúlik (NSz.) J: 1 1771 ’vhová húzódik, megy, halad | sich hinziehen, verlaufen’ (MNy. 71: 382); 2 1771 ’〈személy kísérettel〉 lassan, méltóságteljesen elhalad | ziehen, marschieren; da-hinschreiten, würdevoll vorüberziehen 〈Person mit Geleit〉’ # (NSz.); 3 1774 ’〈testrész〉 megrándul, megvonaglik, összehúzódik | zucken, sich zusammenziehen 〈Körperteil〉’ (↑); 4 1799 ’irányul vmerre; vonzódik vkihez | auf etw gerichtet sein; jmdm zugetan sein’ (NSz.); 5 1841 ’kinyúlik; mereven kivonva áll | sich dehnen, sich auseinanderziehen; sich straffen’ (NSz.); 6 [le~] 1880 ’vmely összegből vmennyi levonódik, levonatik | abgezogen werden 〈Zahl〉’ (Nyr. 9: 557) Sz: vonulat 1802/ vonulatot (NSz.)

Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. |  ⌂  A →von szóból -ul visszaható igeképzővel az -ul képzős szavak analógiájára; vö. járul (→jár), nyomul (→nyom) stb. A jelentések a →von és annak származékszavainak különböző jelentéseivel függnek össze.  ⌘  Nyelvújítási származékszó.

☞ TESz.; EWUng.→ von