vivát ∆ A: 1693 vivát (MNy. 79: 249); 1786 Vívat (NSz.) J: ‹isz› 1693 ’éljen! | er/sie/es lebe hoch! 〈als Ausdruck der Begeisterung, der Ovation, der Freude〉’ (↑) | ‹fn› 1 1761 ’éljenkiáltás, éljenzés | Hochruf’ (NSz.); 2 1848 ’választási jelölt | Wahlkandidat’ (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ A lat. vivat ’éljen!’ E/3. személyű, jelen idejű, elbeszélő múltú, felszólító módú igealakból [lat. vivere’él, létezik’]. ≋ Megfelelői: ném. vivat, Vivat; fr. vivat; stb.: ’éljen!’, ’éljenkiáltás, éljenzés’. Hasonló fejlődéshez vö. →éljen. ⌂ A főnévi 2. jelentés metonimikusan keletkezett: a tisztségre jelölteket éljenzik.
☞ TESz.; EWUng.→ biológia, bonviván, konviktus, pázsit, vipera, vitamin