viszkolódik × A: 1792 viſzkolódott (NSz.); 1835 felveczkelődvén [sz.] (MNy. 26: 234); 1863 Viszkolódik [▽] (NSz.) J: ’fészkelődik, izeg-mozog | sich hin und her bewegen’

viszkol × A: 1859 viszkolják el (Hölgyfutár 1859. ápr. 19.: 390); 1861 viszkolni [sz.] (MNyszet. 6: 355) J: 1 1861 ’fészkelődik, izeg-mozog | sich hin und her bewegen’ (↑); 2 1873 ’ide-oda húzgat, mozgat | herumziehen, hin und her rühren’ (Nyr. 2: 93)

Onomatopoetikus eredetű tőből származó szócsalád, melynek tagjai tisztázatlan viszonyban állnak egymással. |  ⌂  A szó hangalakja alapján a viszkol látszik a szócsalád kiinduló elemének. A szótő feltehetőleg a →viszolyog szóéval azonos. A tő a →fickándozik szócsaládjának tövével, valamint a palatoveláris párhuzamosság alapján a →viszket tövével függhet össze. A végződés gyakorító képző.

A viszkolódik származékszó. |  ⌂  Feltehetőleg a viszkol szóból keletkezett gyakorító-visszaható képzővel.

A szócsaládhoz még |  ⌂  A szótörténet alapján azonban számolni kell azzal is, hogy a viszkol jött létre elvonással a viszkolódik-ból.  ∼  Ugyanebből a tőből játszi szóalkotással: viszkotol ’ide-oda mozog’  (1861: MNyszet. 6: 355); viszkota ’nyugtalan, fickándozó ‹személy›’  (1897: MTsz.).  ≂  Tisztázatlan idetartozású: viszkota ’szeméthalom; vegyes szemét’  (1861: MNyszet. 6: 355).

☞ TESz.; EWUng.→ fickándozik, viszket, viszolyog