virul A: 1527 meg vyrwla (ÉrdyK. 437) J: 1 1527 ’kihajt, kizöldül | aufsprossen, Knospen treiben’ (↑); 2 1808 ’virágzik | blühen’ # (Sándor I.: Toldalék); 3 1808 ’kinyílik; megmutatkozik | aufbrechen; sich zeigen’ (Sándor I.: Toldalék); 4 1828 ’〈személy〉 szépsége, ereje teljében van | gesund sein, blühen 〈Person〉’ (NSz.); 5 1833 ’〈intézmény, jelenség〉 kedvező körülmények közt van, virágzik | gedeihen 〈Institution, Unternehmen〉’ (NSz.); 6 1872 ’kezdődik, beköszönt | beginnen, eintreten’ (NSz.)

virít A: 1757 viritó [sz.] (NSz.); 1778 virrítva [sz.] (NSz.); 1798 virétt (NSz.) J: 1 1757 ’virágzik | blühen, offene Blüten haben’ # (↑); 2 1769 ? ’zöldell, kihajt | aufsprossen, ausschlagen’ (NSz.), 1784 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 8); 3 1772/ ’ragyog | glänzen’ (NSz.); 4 1777 ’mutatkozik | sich zeigen’ (NSz.); 5 1778 ’〈mező〉 virágzó növényekkel van tele | blumig sein 〈Wiese〉’ (MNy. 12: 330); 6 1789 ’〈személy〉 egészsége, szépsége teljésben van | gesund, schön sein 〈Person〉’ (NSz.); 7 1798 ’vmi fejlődésének legmagasabb fokán van | blühen, gedeihen’ (↑); 8 1804/ ’élénk, feltűnő színben tündököl; villog | auffallende Farben haben; schimmern’ (NSz.); 9 1820 ’virulóvá tesz | zur Blüte bringen’ (NSz.)

A szócsalád kiinduló eleme, a virul származékszó egy finnugor eredetű tőből. |  ≡  A szótő a →világ, →villog stb. tövével függ össze, és a virrad tövével azonos. A végződés →ul gyakorító-visszaható képző; vö. hárul (→hárint), →vidul stb. A jelentésváltozásra főleg a →virág jelentésfejlődése gyakorolt hatást.

A virít tudatos szóalkotás eredménye. |  ⌂  A nyelvújítás korában keletkezett származékszó. A virul alapján keletkezett a →borít, →tanít stb. szócsaládjának analógiájára. A jelentésekhez vö. a →virág, ill. a virul jelentéseit.

A szócsaládhoz még |  ≂  Valószínűleg idetartozik: virdít ’virágzik, nyílik’  (1802: I.OK. 30: 264).

☞ NytudÉrt. 38: 20; TESz.; EWUng.→ világ, villog, virradUN UEW. № 1111