vetemik A: 1456 k. el vetenÿek [] [n-j] (SermDom. 2: 509); 1598 megvetemet [sz.] (NySz.); 1893 vetënyik, Elvetënt (Nyr. 22: 80) J: 1 1456 k. ’eltér vmitől; felhagy vmivel | abweichen; von etw ablassen’ (); 2 1598 ’elfajzik, megromlik; 〈deszka〉 elhajlik, meggörbül | entarten, verworfen werden; sich (ver)werfen 〈Brett〉’ (); 3 1893 ’nem sikerül | mißlingen’ (Nyr. 22: 287)

vetemedik A: 1574 Meg-vetemedet (NySz.); 1669 ki vetemedik [] (NySz.); 1805 vetemëdik (NSz.); 1833 vetemszik (NSz.); nyj. vetemödik (MTsz.) J: 1 1574 ’〈emberi természet〉 elfajzik, megromlik | entarten, verderben; sich erdreisten, zu etw versteigen’ # (); 2 1583 u. ’vetődik, vettetik, hányódik, kerül vhová | verschlagen werden’ (Nyr. 12: 415); 3 1750 ’rákényszerül vmire, kénytelen vmit megtenni, vállalni | zu etw gezwungen sein’ (NySz.); 4 [elő~ik] 1783 ’előkerül, megkerül | hervorkommen, sich finden’ (MNy. 6: 372); 5 [meg~ik, el~ik] 1803 ’〈fa, kéregpapír stb.〉 száradás, merevedés folyamán elgörbül, meghajlik, felpúposodik | sich (ver)werfen 〈Brett, Pappe〉’ # (Márton J.: MNSz.–NMSz. Werfen a.); 6 1833 ’〈növény〉 gyors feljődésnek indul | schnell gedeihen 〈Pflanze〉’ (Kassai: Gyökerésző 2: 162); 7 [meg~ik] 1888 ’〈baromfi〉 felpuffad | auftreiben 〈Geflügel〉’ (Nyr. 17: 235)

vetemül A: 1793 elvetemǘltt [sz.] (MNy. 7: 19) J: 1 [főleg el~] 1793 ’gonosszá válik, erkölcsileg lealacsonyul | verworfen werden’ # (); 2 [el~, meg~] 1833 ’〈deszka, ritkán egyéb anyag〉 elgörbül | sich (ver)werfen 〈Brett usw.〉’ (NSz.); 3 [el~] 1863 ’〈seb〉 elgennyesedik | vereitern’ (Kriza [szerk.] Vadr. Ebbed a.) Sz: elvetemült 1793 ’elvetemedett, kegyetlen, mindenre elszánt | verworfen, verrucht’ ()

A szócsalád alapja, a vetemik származékszó. |  ⌂  A →vet ’dob’ szóból keletkezett mozzanatos képzővel; vö. elemik (→él¹), futamik (→fut) stb.

A vetemedik, vetemül származékszavak. |  ⌂  A vetemik szóból keletkeztek -d gyakorító-visszaható képzővel, ill. -ül visszaható képzővel. Az eredeti jelentés ’(hirtelen) ellöki magát vmitől’ lehetett; vö. a vetemik 1. jelentését, a vetemedik 2., 6. jelentését; vö. még vetődik (→vet). A vetemedik szó vetemszik változata a [3]-as tőtípus hatását mutatja. A vetemül ma főleg az elvetemült() származékszóban él.

TESz. vetemedik a.; EWUng. vetNsztelvetemült