vargabetű A: 1775 varga betǘt (NSz.); 1847 Vargabetű (NSz.) J: ’kerülő út | Umweg’
Összetett szó. | ⌂ A →varga + →betű összetételi tagokból keletkezett, birtokos jelzős, jelöletlen alárendeléssel. A megnevezés valószínűleg azon alapul, hogy a csizmakészítő a bőrt betűformában, kagyargós vonalakban vágja. Az összetétel főleg különböző szószerkezetekben használatos: vargabetűt vet, kanyarít, csinál stb. ’kerülőt tesz’. A régi kézművesség nyelvének szólásaihoz vö. még →cserbenhagy, dugába dől (→donga) stb.