úszik A: 1138/ ? vza [sz.] [szn.] (MNy. 32: 131); 1193 libouza [sz.] [hn.]; libauz [hn.] (MNL (OL) Dl. 27); 1372 u./ vʒo [sz.] (JókK. 160); 1514 el vssamik [sz.] (LobkK. 89); 1528 vzh (SzékK. 354); 1740 úszik [▽] (NSz.); 1838 Kihuszom (Tsz. 205) J: 1 1372 u./ ’folyadékban, folyadék felszínén (mozgással) halad | schwimmen’ # (↑); 2 1613 ’vmivel tele van; vmiben bővelkedik | voll sein; in etw schwimmen 〈abstr.〉’ (NySz.); 3 1754 ’vmi borítja | mit etw bedeckt sein’ (NSz.); 4 1801/ ’lebeg | schweben’ (NSz.); 5 1860 ’eladósodik; 〈pénz〉 elvész | in Schulden geraten; verlorengehen 〈Geld〉’ (NSz.) Sz: úsztat 1383/ Vztatou [sz.] [hn.] (MNy. 10: 428) | úszkál 1585 vzkalok (Cal. 701) | uszony 1836 uszonyai (Regélő 1836. okt. 16.: 663); 1841 uszonyokká (NSz.) | uszoda 1842 uszoda (Világ 1842. júl. 13.: 457)

Örökség, uráli kori tő magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (T.), (AK.) oj-; osztj.  (Ko.) üj-; zürj.  (P.) uj-; votj.  (Sz.) uj-; cser.  (KH.) iä; md.  (E.), (M.) uje-; finn ui-; lp.  (norv.) vuoggjâ; – jur. ŋū-; szelk. ū-: ’úszik’ [uráli *uje- vagy *oje-: ’ua.’].  ≋  Megfelelői: mandzsu oj-; tunguz uju-kta-: ’ua.’.  ⌂  A szóvég -sz elhomályosult gyakorító képző; vö. →alszik, játszik (→játék) stb. Az úszik alak későbbi analógiás hatás eredménye. A 2–5. jelentés metafora.  ⌘  Az uszony és az uszoda származékszavak a nyelvújítás korában keletkeztek.

☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ béka-, táv-, uszály, uszkárUN UEW. № 1088