utód A: 1824 utódjai (Aurora 56); 1828 utódról (Szily: NyÚSz.) J: 1 1824 ’leszármazott | Nachfahre, Nachkomme’ # (↑), 1833 ’ua.’ (NSz.); 2 1828 ’később bekövetkező dolog, következmény | Folge, Konsequenz’ (↑); 3 1833 ’tisztségben, munkakörben vkit felváltó személy | Nachfolger’ # (NSz.) Sz: utódlás 1853 utódlás (Ráth: MűszótTörv.)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ Az →utó ’vég; utód, ivadék’ -d névszóképzővel a -d képzős szavak analógiájára; vö. →előd. Eredetileg filozófiai szakszó volt. A 2. és 3. jelentés az →előd ellentéteként keletkezett. ⌘ Nyelvújítási szóalkotás.
☞ Szily: NyÚSz.; TESz.; EWUng.→ utó