undorodik [3] A: 1626–1627 undorozik [▽] (NySz.); 1723 úndorodást [sz.] (Nyr. 38: 398); 1806 ondorodást [sz.] (Nyr. 44: 127); 1830 undoroszik (NSz.) J: ’undora van, borzad, iszonyodik vmitől; irtózik, retteg vmitől | Abscheu, Ekel haben; es graut einem’ #

undor A: 1772 undor (Szily: NyÚSz.) J: ‹mn› 1772 ’undorító, förtelmes | ekelhaft’ (↑) | ‹fn› 1784 ’utálat, borzadás | Ekel, Abscheu’ # (NSz.) Sz: undorít 1803 undorító [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Ekelhaft a.)

undorog × [1] A: 1799 undorgók [sz.] (NSz.); nyj. undorog (ÚMTsz.) J: ’undorodik, undora van vmitől | Abscheu haben’

A szócsalád alapja, az undorodik származékszó. |  ⌂  Valószínűleg az →un-ból keletkezett -rodik gyakorító-visszaható képzővel. A szó belseji d gyakorító képző. A jelentéshez vö. →undokol.

Az undor elvonás. |  ⌂  Az undor elvonással keletkezett az undorodik-ból.

Az undorog származékszó. |  ⌂  Az undorog az undorodik alapján -rog gyakorító képzővel jöhetett létre; vö. →dudorog.

A szócsaládhoz még |  ≁  Nem tartozik ide: (N.) ungorkodik ’fáradozik’  (1862/: NSz.), ’ugrat, húz, veszekedést szít’  (1876/: NSz.); származékszó egy ismeretlen eredetű fiktív tőből.

☞ TESz. ungorkodik a. is; EWUng.→ un