tüske A: 1410 Twske [szn.] (Kázmér: CsnSz.); 1512 Thewske [szn.] (MNy. 67: 235); 16. sz. közepe twſkek (MNy. 7: 198); 1590 Tuͤskes [sz.] (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 39); nyj. tiskezsborona [sz.] (Nyatl. tüskeborona a.) J: 1 1410 ? ’növény tövise | Stachel, Dorn einer Pflanze’ # (↑), 1590 ’ua.’ (↑); 2 16. sz. közepe ? ’tövises növény | Stachelpflanze’ (↑), 1643 ’ua.’ (Comenius: Jan. 28); 3 1683 ’hátrányos tulajdonság | nachteilige Eigenschaft’ (Thaly: Adal. 1: 145); 4 1689 ’állat tövise; hal szálkája | Stachel eines Tieres; Gräte’ # (NySz.); 5 1746 ’szúróeszköz; különféle eszközök szúró, szögszerű alkatrésze | Stichgerät; stechender, nagelförmiger Teil versch. Gerate’ (NSz.); 6 1824 ’rövid, kemény szőrszál, sörte | Borste’ (NSz.); 7 1847 ’vmely bántás, sérelem fájó, nehezen felejthető emléke | Kränkung, bleibende Beleidigung’ # (NSz.) Sz: tüskés 1590 (↑)

tüsök × [4] A: 16. sz. közepe tuſſukuk (MNy. 7: 199); 1817 tüskökkel (NSz.); 1836 Tüsök (Kassai: Gyökerésző 5: 280); 1851 tüskkel (NSz.) J: ’tüske | Dorn, Stachel’

Származékszók. |  ⌂  A →tövis főnév (R.) tüs változatából jöttek létre különféle kicsinyítő képzőkkel. Alaktani kapcsolatukhoz vö. →bütyök : bütykő, →tőrök : tőrke stb.

☞ TESz.; EWUng.→ tövis