törzs-

I  törzstiszt A: 1835 Törzstiszt (Szily: NyÚSz.) J: ’tőrnagyi, alezredesi, ezredesi rangban levő katonatiszt, ill. a vezérkarhoz tartozó katonatiszt | Stabsoffizier’ | törzskar A: 1848 törzskara (KossuthH. 1848. szept. 12.: 288); 1866 törzskart (NSz.) J: ’katonai vezérkar | Generalstab’ | törzsorvos A: 1849 Törzsorvosúl (Közlöny 1849. febr. 20.: 118); 1874 törzsorvos (CzF.) J: ’az őrnagynak megfelelő rendfokozatú katonaorvos | Stabsartzt’II  törzsfa ∆ A: 1837 törzsfájának (Regélő 1837. nov. 9.: 719) J: ’családfa | Stammbaum’ | törzsszó † A: 1838 Törzsszó (Tzs.) J: ’tőszó 〈a nyelvészetben〉 | Stammwort’ | törzskönyv A: 1858 törzskönyvet (GazdL. 1858. márc. 18.: 152); 1891 törzskönyvezett [sz.] (NSz.) J: ’személyek v. tárgyak fontos adatait (pl. származását) nyilvántartó könyv, anyakönyv | Stammbuch’III  törzsfőnök A: 1842 törzsfőnököknek (Világ 1842. ápr. 23.: 267) J: ’(színes bőrű) néptörzs teljhatalmú vezetője | Stammeshäuptling’ | törzsfő A: 1850 törzsfő (Religio 45: 367) J: ’ | Stammeshäuptling’ | törzsszövetség A: 1860 törzsszövetség (EME. 2: 792) J: ’(színes bőrű) néptörzs teljhatalmú vezetője | Stammesverband’IV  törzsvendég A: 1853/ törzsvendégei (NSz.) J: ’vmely vendéglátó- v. más szolgáltatóüzemet, szórakozóhelyet stb. rendszeresen látogató vendég | Stammgast’ | törzsközönség A: 1862 törzs-közönségből, törzsközönség (Divatcsarnok 1862. okt. 14.: 651) J: ’művészeti intézmény, szórakozóhely, étterem, üzlet közönségének az a része, amely rendszeresen oda jár | Stammpublikum’ | törzsasztal A: 1873 törzsasztalnál (KatholikusH. 1873. aug. 14.: 327) J: ’törzsvendég szempontjából: az az asztal, amelynél rendszeresen ülni szokott | Stammtisch’ | Ilyenek még: törzsgárda ’üzemben, vállalatnál a régebben ott dolgozók közössége | Stammbelegschaft’ (1873: MUjs. 1873. febr. 5.: [3]); törzstag ’csoport, intézmény, kör régi, állandó tagja | Stammitglied’ (1860: KMTTÉvJel. 31)

Tükörfordítás előtagja, azonos a törzs →törzsök szóval. |  ⌂  A tükörfordítások német minta alapján keletkezett összetett szók. Az első csoportban az előtagoknak ’vezető, felelős emberek közössége’ jelentése van, mindenek előtt katonai összefüggésben; vö. ném. Stabsoffizier ’törzstiszt’, Stabsarzt ’törzsorvos’. A 2. csoport a genetikai, a 3. csoport a társadalmi kapcsolatokra utal, a 4. csoport a régiséget és rendszerességet jelöli; vö. ném. Stammbuch ’anyakönyv, törzskönyv’, Stammeshäuptling ’törzsfő(nök)’, Stammgast ’törzsvendég’; stb. – Az utótag a magyarban (címszók kivételével): fő →fej². A tükörfordítás analógiájára további összetett szók is keletkeztek; vö. törzslakos ’őslakó, őslakos’  (1853: NSz.); törzsszám ’prímszám’  (1858: Szily: NyÚSz.), ’azonosító szám’  (1962: ÉrtSz.); stb.

☞ TESz.; EWUng.→ asztal, fa, fej², főnök, kar¹, könyv, közönség, közönség, orvos, szó, szövetség, tiszt, törzsök, vendég