törvény A: 13. sz. közepe/ turuentelen [sz.] (ÓMS.); 1372 u./ tewruen, tewruenyenel kewl (JókK. 125); 1413 Therwen [szn.] (MNy. 10: 428); 1490 terwynywel (SzalkGl. 93.); 1533 twͤruyn (NySz.); 1533/ toruoͤnye (Tinódi: Cronica B2a) J: ‹fn› 1 13. sz. közepe/ ’jogok és kötelességek (írásos) foglalata; a közösségi magatartás szabályainak összessége | Gesetz; Rechtsgewohnheit, Sittengesetz’ (↑); 2 1416 u./² ’igazságszolgáltatás(i eljárás) | Gericht(sverfahren)’ (MünchK. 11va); 3 1560 k. ’a fejlődésben és vminek az állapotában megnyilvánuló szabályszerűség | Gesetzmäßigkeit, (Natur)gesetz’ (GyöngySzt. 2373.) | ‹mn› 1574 ’törvényes, szabályszerű | rechtmäßig’ (NySz.) Sz: törvénytelen 13. sz. közepe/ (↑) | törvénykedik 1470 tervenkedes [sz.] (SermDom. 2: 21) | törvénykezik 1581 toͤruenkoͤzeseroͤl [sz.] (MNy. 68: 93) | törvényes 1583 u. törvényes (Nyr. 14: 565) | törvényesít 1790 törvényesittethessék [sz.] (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A végződés -vény deverbális névszóképzőnek tűnik, amely azonban az etimon tisztázatlansága miatt nem bizonyítható.  ⚠  Az ótörökből való származtatása alaktani okokból kevésbé valószínű.

☞ TESz.; EWUng.→ -beli, törvényszék