tölcsér A: 1405 k. telcher (SchlSzj. 1117.); 1460 Thewlcher [szn.] (OklSz.); 1547 techergÿarto [szn.] (MNy. 13: 258); 1579 thőltherth (MNy. 62: 238); 1792 e./ törcsérkéik [sz.] (NSz.) J: 1 1405 k./ ’vízióra | Wasseruhr, Klepsydra’ (↑); 2 1544 ? ’fordított kúp alakú, vékony csőben végződő eszköz | Trichter’ # (OklSz.), 1577 k. ’ua.’ (OrvK. 114); 3 1544 ? ’szűk szájú korsó | (Abfüll)gefäß mit enger Tülle’ (OklSz.), 1577 ’ua.’ (KolGl.); 4 1759 ’virágkehely | Blütenkelch’ (NSz.); 5 1838 ’kráter; tölcsér alakú mélyedés | Krater; trichterförmige Vertiefung’ (NSz.); 6 1862/ ’légörvény; vízörvény | Windhose, Wasserhose’ (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  A →tölt igéből névszóképzővel. A szó belseji cs mibenléte és funkciója tisztázatlan, alaktani elemnek tűnik; vö. →hajcsár. Az eredeti jelentése ’egy fajta eszköz a víz áttöltésére’ lehetett; vö. a 2., 3. jelentést. Az 1., 4–6. jelentés metafora a 2., 3. jelentés alapján.

☞ TESz.; EWUng.→ tölt