turma × A: 1732 turma (NyIrK. 10: 98) J: ’juhnyáj | Schafherde’

Román jövevényszó. |  ≡  Rom. turmă, [végartikulussal] turma ’juhnyáj’ [< lat. turma ’római lovas csapat; alakulat, sereg’].  ≋  Megfelelői: bulg. турма ’sűrű füst’, (R.) ’csapat, egység, sereg’; albán turmë ’halom, rakás, mennyiség, tömeg’; stb.  ⌂  A szóvégi a-hoz vö. →áfonya.  ⊚  A havasalföldi pásztorkodó kultúra műszava.

TESz.; Bakos F.: REl. 277; EWUng. ostrom, turbina