tragikus A: 1604 Tragicus (Szenczi Molnár: Dict. Tréſpis a.); 1806 Tragikusok (NSz.); 1815 trágyikus (NSz.) J: ‹mn› 1 1604 ’a tragédiával kapcsolatos, tragédiai | die Tragödie betreffend, mit ihr zusammenhängend’ (↑); 2 1808 ’gyászos, megrendítő | erschütternd, tragisch’ # (NSz.) | ‹fn› 1 1806 ’tragédiaköltő | Tragödiendichter’ (↑); 2 1815 ’tragikus színész | Tragöde’ (↑)

tragikum A: 1832 tragicumot (NSz.); 1847 tragikumban (NSz.) J: ’végzetes, elkerülhetetlen történés mint a tragédia lényege | Tragik’

tragika A: 1880 tragikává (NSz.) J: ’tragikus szerepeket játszó színésznő | Tragödin’

A szócsalád alapja, a tragikus latin jövevényszó. |  ≡  Lat. tragicus ’a tragédiához tartozó; tragédiaíró, tragikus szerepet játszó színész’ [< gör. τραγικός ’a tragédiához tartozó, arra vonatkozó’, tkp. ’kecskebakszerű’ < gör. τράγος ’bakkecske’; a megnevezés alapja, hogy a drámai műfaj feltételezett előfutárainak (kultikus szertartások, karénekek stb.) szereplői kecskebőrbe öltöztek].  ≋  Megfelelői: ném. tragisch ’tragikus’, Tragiker ’tragédiaíró; tragédiai színész’; fr. tragique ’tragikus’; stb.  ⌂  A szóvégi s-hez vö. →ámbitus, →glóbus stb. A gy-s változathoz vö. →angyal, →spongya stb.

A tragikum és a tragika szófajváltás eredményei. |  ⌂  A magyarban főnevesültek a latin melléknév semleges nemű, ill. nőnemű alakjából; vö. komikum, komika (→komikus).

A szócsaládhoz még |  ∼  Idetartozik a tragikomédia  (1819: NSz.) és a tragikomikus  (1844/: NSz.); mindkét szó utótagjához vö. →komikus.

☞ TESz.; EWUng.→ tragédia