tipor [1] A: 1603 tiporya (NySz.); 1791 tiprottatódott [sz.] (NSz.) J: ’(lábbal) tapod, eltapos | (mit den Füßen) treten, zertreten’ Sz: tipródik 1791 [sz.] (↑)
Származékszó. | ⌂ A →top igéből -r gyakorító képzővel; az eredeti első szótagi o-s változathoz vö. toporog (→topog). A szó belseji i elhasonulással keletkezett; vö. tipeg (→tipickél), →tippan¹. ∼ Tájszavak ugyanebből a tőből: tipod ’lép, tapos, topog’ (1595: Ver. 15.); tipos ’ua.’ (1854: NSz.); vö. tapod, tapos (→tapot).
☞ TESz.; EWUng.→ liliomtipró, teper, toboroz, top