tipickél × A: 1664 tipiczkélve [sz.] (Lippay: PosoniK. 2: 7); 1792 tipitzkelni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. Lipitzkelni a.); 1815/ Tipiskélnek-taposkálnak (NSz.); 1872 tipisgált (NSz.) J: ’tipeg | trippeln’

tipeg A: 1720 tipoghat [sz.] (NSz.); 1783 tipeg, topog (NSz.); 1857 tippegnek (NSz.); 1863 Tėpėg (Kriza [szerk.] Vadr. 520) J: 1 1720 ’apró léptekkel jár | trippeln’ (↑); 2 1880 ’bök; tapint | stoßen; betasten’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a tipeg szóhasadás eredménye. |  ⌂  A →topog szóból elhasonulással keletkezett, amely a magánhangzóharmónia megváltozásához vezetett. Ez a folyamat részben a tipeg-topog  (1783: ↑) ikerszó közvetítésével ment végbe; ehhez vö. a tipp-topp ’‹a járás hangjának utánzása›’  (1803: NSz.) ikerszót. A 2. jelentéshez vö. →tapogat.

A tipickél származékszó. |  ⌂  A tipeg alapján keletkezett játszi gyakorító képzővel.

A szócsaládhoz még |  ∼  A tipereg ’nyugtalanul tipeg; tipeg-topog’  (1860: Bérczy: Vmsz. 70) a tipeg tövéből jött létre gyakorító képzővel, a toporog (→topog) hatására; vö. a tepereg-toporog ’nyugtalanul tipeg’  (1808: Sándor I.: Toldalék) és a tipereg-toporog ’ua.’  (1877: Nyr. 6: 43) ikerszavakkal.

☞ TESz. tipeg a., tipp-topp a. is; EWUng.→ topog