timon † A: 1663 timo pénzen (MNy. 83: 254); 1669 tallér timon (MNy. 83: 254); 1672/ timonyt (MNy. 83: 254); 1673 Demyn (MNy. 83: 254) J: ’egy fajta pénzérme | Art Geldmünze’
Vándorszó. | ≡ Újperzsa (N.) tîmä́n, tı̈man, tumä́n; kurd tûman; örm. tʽuman; oszm. (R.) tuman; csag. tuman, tümän; blg. туман; or. туман, томан; rom. timin; ném. Toman; stb.: ’régi perzsa pénzegység; egy fajta pénzérme’ [bizonytalan, esetleg török eredetű; vö. még oszm. tuman ’tízezer’]. A török adózás egy gyakran használt szava a 17. sz.-ban. ⇒⌂ A magyarba vagy az oszmánból vagy egy balkáni nyelvből került (vö. a románnal (↑). ≁ Nem tartozik ide: timon ’kormánylapát’ (1832: NSz.), amely szerbhorvát jövevényszó: szbhv. timun (N.) tȉmun ’ua.’; vö. még ol. timone ’ua.’; fr. timon ’kocsirúd, szekérrúd’, (R.) ’kormánylapát’ stb.
☞ TörtSz. 20: 85; TESz.; Századok 1980: 104; EWUng.→ tömény