tikog × A: 1766 tikog (NSz.) J: ’fuldokol, fuldokolva köhög | um Atem ringen, von Husten fast ersticken’
tikácsol × A: 1784 tikátsol (Baróti Szabó: KisdedSz. 86); nyj. tikácul (MTsz.) J: ’fuldokol, fuldokolva köhög | um Atem ringen, von Husten fast ersticken’
Onomatopoetikus eredetű szócsalád. | ⌂ Emberek vagy állatok fuldokló köhögését utánzó hang; hasonló hangalakú és jelentésű onomatopoetikus szóként vö. cikákol (→cakó). A szótő a →tikkad szócsaládjának tövével azonos. A végződés gyakorító képző; az alaktanhoz (és a jelentéstanhoz) vö. →kahog : kahácsol. ∼ Ugyanebből a tőből egy másik gyakorító igeképzővel: tikol ’levegőért kapkod’ (1890: Nyr. 19: 380).
☞ TESz.; EWUng.→ tikkad