terepes × A: 1750 terebes (Wagner: Phras. Diffuſus a.); 1771 terepes (NySz.) J: ’kiterjedt, szétterült; kövér, testes | ausgebreitet, ausgedehnt; dick, stämmig’

terep A: 1784 terep (Baróti Szabó: KisdedSz. 88); 1822 Térep (NSz.); 1852 tereb (NSz.) J: ‹mn› 1784 ’terebélyes | ausgebreitet’ (↑) | ‹fn› 1 1807 ’nagy lap; sima tábla | großes Blatt; ebenes Brett’ (NSz.); 2 1808 ’síkság | Ebene’ (Sándor I.: Toldalék); 3 1810 k. ’kiterjedés | Ausdehnung’ (MNy. 61: 106); 4 1814 ’terebélyes lombozat | großes Laubwerk’ (NSz.); 5 1822 ’sajátos adottságokkal rendelkező, vmely célra alkalmas terület; vmely tevékenység területe | Gelände; Schauplatz’ # (MNy. 59: 85); 6 1852 ’ernyős virágzat | Schirmdolde’ (↑)

Tudatos szóalkotások. |  ⌂  Alapszava a terepes lehetett; ez a terepélyes ~ terebélyes (→terebély) szóból szóösszerántással keletkezett.

A terep valószínűleg elvonás. |  ⌂  A terepes-ből lett elvonva. A terep eredeti jelentése ’kiterjedt, széleskörű’ lehetett, a főnévi jelentéshez vö. →tér³; a főnévi jelentés kialakulását az -s melléknévképzős terepes is befolyáshatta.

A szócsaládhoz még |  ⌘  Nyelvújítási szavak.

☞ Nyr. 32: 545; MNy. 59: 84; TESz. terep a.; EWUng.→ terebély