teng ∆ A: 1531 (e)tengünk (ThewrK. 167); 1564 teneg (OklSz.); 1689 toͤngoͤdik [sz.] (NySz.); 1805 tënëg, tëng (NSz.) J: ’szűkös viszonyok között él, tengődik | sich kümmerlich fortbringen’ Sz: tenget 1578 [sz.] ’nyomorúságosan éldegél | (sein Leben) fristen’ (Bornemisza: ÖrdKís. 115) | tengődik 1689 ’szűkös viszonyok között él, tengődik | sich kümmerlich fortbringen’ (↑)

tendül × A: 1564 tendillyenek [l-j] [?✐] (OklSz.); 1564 töndülljenek [✐] (OklSz.); 1591 megh ... tendw'l (Nyr. 70: 154); nyj. tëndül (ÚMTsz.) J: ’(újból) erőre kap; megjavul, meggyógyul, gyarapodik | (wieder) zu Kräften kommen; sich bessern, zunehmen’

Származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű. Szorosan összefügghet a →tenyészik szótövével. A szóvég -g gyakorító képző, -dül kezdő-visszaható igeképző. Az onomatopoetikus magyarázat mellett szólnak a →cseng, →leng, →peng stb. onomatopoetikus igék, amelyek alaktani struktúrája a teng-ével azonos; vö. a teng-leng ’inog, ingadozik; henyél, teng-leng, lóg’  (1617: NySz.) összetételt is, ikerszó a →teng + →leng tagokból. A feltehetőleg az ugyancsak onomatopoetikus →lézeng és →pang igék nemcsak alaktani, hanem jelentéstani szempontból is közel állnak a teng szóhoz. A teng és a →tenyészik jelentéseinek viszonyához vö. →vegetál a jelentésváltozás két irányba bizonyosan úgy ment végbe párhuzamosan, hogy a -g, ill. az -ész gyakorító képző a tőhöz járult. Az ugyanebből a tőből különböző képzőkkel főnevesült folyamatos melléknévi igenévnek tűnő személynevek is arra utalhatnak, hogy a tő akkor önálló lexámaként élt: 1231 Thene  [szn.]  (Wenzel: ÁÚO. 6: 496); 1276 Theneu  [szn.]  (Wenzel: ÁÚO. 9: 165). A tenget és tengődik származékszavak ma valamivel gyakrabban használatosak, mint a teng. A tendül, amelynek alakja inkább teng-hez, jelentése inkább a tenyészik-hez áll közel, kapcsolatot képez ezek között az igék között; a jelentéshez vö. még pendül (→peng). – A (N.) tönd(ik) ’megerősödik; javul, nő, gyarapodik’  (Nyr. 38: 320) szorosan összefügg a tendül szóval; vö. →csend¹ : csendül (→cseng).  ⚠  A leng török tőből való magyarázata leginkább alaktani okok miatt kevésbé valószínű.

☞ Nyr. 70: 154; TESz.; StUASuppl. 1: 189; Benkő: FiktI. 52, 86; MNy. 90: 465; EWUng.→ tenyészik