tapasz A: 1211 ? Thopos [szn.] (PRT. 10: 515); 1221 ? Thopoz [szn.] (Szentpétery: KritJ. 1: 123); 1330/ ? Thapaz [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 394); 1565 tapaszos [hn.] (NySz.) J: 1 1565 ’vályog; vakolat | Lehm; Wandbewurf’ (↑); 2 1565 ’ragadós anyag; ragasztó | klebriger Stoff; Klebstoff’ (NySz.); 3 1833 ’gyógytapasz | Pflaster als Heilmittel’ # (Bugát–Schedel: OrvSz.)
tapaszt A: 1389 Haztapaztou [sz.] [szn.] (NytudÉrt. 68: 95); 1416 u./² Tapaʒiatoc [tapaszt □] (MünchK. 84va); 1551 meg taposzta (NySz.) J: 1 1389 ’vakol; habarccsal beken | verputzen; verschmieren’ (↑); 2 1416 u./² ’megtapogat | betasten’ (↑); 3 1519 ’betöm, bedug | füllen’ (JordK. 393); 4 1607 ’marasztal, tartóztat | zurückhalten’ (LevT. 2: 117); 5 1644–1671/ ’hozzáilleszt; erősen odaszorít vmihez | fügen; kleben’ (NySz.)
tapad A: 1777 tapad (NSz.) J: 1 1777 ’szorosan hozzásimul; ragaszkodik vkihez | haften bleiben; an jmdm hängen’ (↑); 2 1792 ’ragad | kleben 〈intrans.〉’ # (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1808 ’〈szem〉 rászegeződik | haften bleiben 〈Blick〉’ (NSz.) Sz: tapadós 1840 tapadós (NSz.)
Származékszó. | ⌂ A →top ~ tap igéből -sz névszóképzővel, ill. -szt műveltető képzővel, -d kezdő-gyakorító képzővel (visszaható funkcióban) keletkezett. A jelentések az alapszóval metonimikusan függnek össze. ∼ A tapad-ból keletkezett hangrendi átcsapással: teped ’ragaszt ‹tárgyatlan›’ (1870: CzF.).