talmi A: 1868 talmi (PNapló 1868. márc. 1.: [4]); 1875 talmi (NSz.); 1884 tálmi (NSz.) J: ‹mn› 1868 ’hamis, nem valódi | falsch, wertlos’ (↑) | ‹fn› 1882 ? ’aranyutánzat | Talmigold’ (NSz.), 1898 ’ua.’ (NSz.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Talmi ’vékony aranybevonattal ellátott réz-cink ötvözetből készült ékszer; nem valódi, értéktelen dolog’, talmin ’hamis, értéktelen’, (au.) talmi: ’ua.’ [< ném. Talmigold ’hamis arany’]. A német összetétel a fr. Tallois-demi-or ’Tallois-félarany’ alapján keletkezhetett; ez állítólag az ötvözet feltalálójától, Talloisról kapta nevét. ⌂ A főnévi jelentés keletkezésében a talmiarany ’nem valódi arany’ (1878: NSz.) szóból való önállósodás is szerepet játszhatott.