tagad A: 1202–1203 Togodou [sz.] [szn.] (Szentpétery: KritJ. 1: 63); 1288 Tagodo [sz.] [szn.] (OklSz.); 1309 Tagado [sz.] [szn.] (OklSz.); 1372 u./ meg tagattattam [sz.] (JókK. 154) J: 1 [főleg meg~] 1202–1203 ? ’elutasít, nem vállal | ab-, verleugnen’ (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 1202–1203 ? ’vminek az igazságát vitatja, nemet mond, elutasít | verneinen, leugnen’ # (↑), 1416 u./¹ ’ua.’ (BécsiK. 7); 3 [ki~] 1529 e. ’eltaszít magától vkit; az örökségből kizár | verstoßen; enterben’ # (VirgK. 27) Sz: tagadhatatlan 1589 tagadhatatlanul (MNy. 42: 78)
Belső keletkezésű, valószínűleg származékszó egy fiktív tőből. | ⌂ A szótő ismeretlen eredetű. A szóvég -d gyakorító képzőnek tűnik. A jelentések feltehetőleg egy eredeti ’nemet mond’ jelentésből jöttek létre.
☞ TESz.; Benkő: FiktI. 163; EWUng.→ isten-