száraz A: 1009/ Ʒaraʒwelgh [hn.] (MNL (OL) Dl. 280274); 1227 Zarozpotok [hn.] (HOkm. 4: 6); 1229 Zarazozou [hn.] (PRT. 1: 695); 1255/ Zarrazuelgh [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 525); 1416 u./¹ zaꝛꝛaz (BécsiK. 18) J: ‹mn› 1 1227 ’nedvesség nélküli, eredeti nedvtartalmát elveszített | trocken, ausgetrocknet; dürr’ # (↑); 2 1360 ’szárazföldi | festländisch’ (OklSz. száraz-vám a.); 3 1469 ? ’lesoványodott, összetöpörödött 〈ember〉; fogyasztó, sorvasztó 〈betegség〉 | mager, hager 〈Person〉; mager machend, zehrend 〈Krankheit〉’ (MNy. 57: 239), 1590 ’ua.’ (NySz.); 4 1519 ’nem vízi erővel hajtott 〈malom〉 | nicht durch Wasser betrieben 〈Mühle〉’ (JordK. 345); 5 1552 ’kertelés nélküli, rövid, puszta, egyszerű, szigorú | nackt, prosaisch’ (Heltai: Dial. F8a); 6 1577 k. ’szilárd, kevés nedv- és zsírtartalmú 〈ételnemű〉; hideg 〈Kost〉 | trocken 〈Speise〉; kalt 〈Kost〉’ # (OrvK. 43); 7 1643 ? ’nem szoptató 〈dajka〉; nem fejhető 〈öreg anyaállat〉 | trocken 〈Amme〉; nicht melkbar 〈altes Muttertier〉’ (Comenius: Jan. 44), 1750 ’ua.’ (Wagner: Phras. Nutrix a.); 8 1770 ’rendeltetésének nem egészen megfelelő 〈dolog〉; feladatkörét hiányosan ellátó 〈személy〉 | nicht vollgültig 〈Gegenstand〉; seinen Aufgaben nicht voll nachkommend 〈Person〉’ (NSz.); 9 1773 ’kedélytelen, rideg 〈személy, magatartás〉; kevéssé színes, untató 〈előadás, írásmű, kifejezésmód〉 | gemütlos, trocken 〈Person, Verhalten〉; fad 〈Vortrag, Schriftwerk, Stil〉’ # (NSz.); 10 1887 ’az édességet v. egyéb jellegzetes ízt nélkülöző 〈bor〉 | trocken 〈Wein〉’ (NSz.) | ‹fn› 1 1416 u./² ’szárazföld, száraz hely | Boden; Festland’ (MünchK. 28vb); 2 1750 ’vminek száraz része | trockener Teil’ (MNy. 59: 236); 3 1856/ ’száraz ruhanemű | Trockenes 〈Kleidung〉’ (NSz.); 4 1962 ’száraz takarmány | Trockenfutter’ (ÉrtSz.) Sz: szárazság 1551 szaraszság (NySz.)

száraszt † A: 1456 k. vere ʒaraʒto [sz.] (SermDom. 2: 117); 1495 e. meg ʒarraʒta (GuaryK. 64); 1784 szároztatnak [sz.] (NSz.) J: 1 1456 k. ’szárazra töröl, szárít | trocknen, dörren’ (↑); 2 1742/ ’sorvaszt | abzehren’ (NSz.); 3 1802/ ’〈mocsarat, talajt〉 lecsapol | trockenlegen’ (NSz.)

szárad A: 1508 zarradast [sz.] (DöbrK. 173); 1518 k. meg zaaradasa [sz.] (SándK. 4); 1790 szárodna (NSz.) J: 1 1508 ’nedvességét fokozatosan elveszíti; nedvességét fokozatosan elvesztve élettelenné válik | trocknen 〈intrans.〉; verdörren’ # (↑); 2 1527 ’〈nedvesség, folyadék〉 elpárolog, eltűnik | auftrocknen, verdunsten’ (ÉrdyK. 656); 3 1527 ? ’〈test, testrész〉 sovánnyá válik, összetöpörödik, elsorvad | mager werden, zusammenschrumpfen, sich auszehren’ (ÉrdyK. 105), 1562 ’ua.’ (NySz.); 4 1748 ’〈bűn, átok〉 hozzátapad, rajta ragad; 〈ragályos betegség〉 másra átterjed | an jmdm od. auf jmds Gewissen haften bleiben 〈Schuld〉; sich auf andere übertragen 〈Krankheit〉’ (NSz.); 5 1819 ’nedvességét elvesztve rátapad vmire, hozzátapad vmihez | antrocknen, kleben’ # (NSz.)

szárogat A: 1584 szarogatásában [sz.] (NySz.); 1801 száragattya [t-j] (NSz.) J: ’szárítgat, aszal | nach und nach trocknen, dörren’

szárít A: 1586 szarito [sz.] (OklSz.); 1676 szaraicz meg [szárajt □] (NySz.) J: 1 1586 ’szárazzá tesz; szárító hatásnak tesz ki | trocknen, dörren 〈trans.〉; trocknen lassen’ # (↑); 2 1772 ’〈forrást, folyóvizet〉 kiapaszt; a talaj nedvességét lecsapolja | austrocknen; trockenlegen’ (NSz.); 3 [rá~] 1803 ’ráragaszt | an jmdm od. etw haften lassen’ (NSz.) Sz: szárítkozik 1822 szárítkozni [sz.] (Koszorú 2: 159); 1845 száritkozzam (NSz.)

Alapnyelvi örökség, finnugor kori tővel és magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (É.) sūr- ’szárad ‹tárgyatlan›’, sūrl- ’szárít ‹tárgyas›’; osztj.  (DN.) sor- ’szárad ‹tárgyatlan›’; zürj.  (I.) śur- ’kiszárad, kiszárít’; votj. śurmi̮- ’megkeményedik ‹bütyök›’ [fgr. *śarɜ- ’szárít, szárad’].  ⌂  A szóvég -z (< -sz) deverbális névszóképző; vö. →igaz, →kopasz stb., ill. különféle igeképzők. A jelentések egy része a tő jelentéséből, egy részük pedig egymásból fejlődött. A száraz 3. jelentéséhez vö. még →szikár. A száraz szó -on módhatározóragos alakja különböző beszédfordulatokban ’büntetlen, bántatlan’ 1635 (NySz.) jelentésben is előfordul. A szárít kiszorította a régebbi száraszt változatot.

☞ Munkácsi: ÁKE.; NytudÉrt. 38: 16; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ szakállszárasztó, szárazföld, szirony²UN UEW. № 939