szortíroz A: 1830 gyapju-sortirozást [sz.] (NSz.); 1865 szortirozni [sz.] (Babos: KözhSzt.); 1885 szortírozza (NSz.); nyj. szoltíroz (Bálint: SzegSz.); Szortéjozni [sz.] (ÚMTsz.) J: ’szétválogat, osztályoz 〈fajta, minőség szerint〉 | sortieren’
Német jövevényszó. | ≡ Ném. sortieren ’(osztályokba) rendez, kiválogat’ [< ol. sortire ’nyer, kisorsol; szétválaszt, elválaszt’ (lat. sortiri ’kisorsol; kiválaszt’ < lat. sors, sortis [birtokos eset] ’sors, végzet stb.’; vö. →sors]. ≋ Megfelelői: szbhv. sortirati; cseh sortýrovati; stb.: ’szortíroz’. ⇒⌂ Főleg a kereskedelmi nyelv révén került a magyarba.