szociális A: 1796 Socialis (MHírm. 1796. jún. 24.: 810); 1852/ szociális (NSz.) J: 1 1796 ’társadalmi | die menschliche Gesellschaft betreffend’ (↑); 2 1873/ ’jóléti | fürsorgerisch’ # (NSz.)
szocialista A: 1831 sociálisták (Nyiri I.: TudÖszv. 3: 424); 1839 socialisták (Nyr. 87: 462); 1889 szoczialista-hajszot (NSz.); 1889 szocziálista-apa (NSz.); nyj. cocista, szocilista, szicialista (MTsz.); szuczalista (ÚMTsz.) J: ‹fn› 1831 ’a szocializmus híve, követője | Sozialist’ # (↑) | ‹mn› 1841 ’a szocializmust illető, arra vonatkozó, azzal kapcsolatos | sozialistisch’ # (Nyr. 87: 468)
szocializmus A: 1839 socialismust (Hirnök 1839. dec. 12.: [2]); 1897 Szocializmus (PallasLex.); 1900 szoziálizmus (NSz.); nyj. cocilizmus (ÚMTsz.) J: ’a magántulajdont elítélő mozgalom, ill. az ebből kinövő, államosító politikai rendszer | Sozialismus’ #
Nemzetközi szók. | ≡ Ném. sozial; ang. social; fr. social; stb.: ’szociális’; – vö. még lat. socialis ’ua.; társasági, közösségi’ [< lat. socius ’(baj)társ, pajtás; közös’] | ném. Sozialist; ang. socialist; fr. socialiste; stb.: ’szocialista’ | ném. Sozialismus; ang. socialism; fr. socialisme; stb.: ’szocializmus’. Modern jelentésükben a franciából terjedtek el. ⇒⌂ A magyarba főleg német közvetítéssel kerültek át; a szocialista szóvége latinosítás eredménye. ∼ Ugyanerre az etimonra megy vissza az asszociáció ’egyesülés, egyesület’ (1865: Babos: KözhSzt.), ’képzettársítás’ (1911: RévaiLex. 2: 181) főnév, ill. az asszociál ’egyesít, társít’ (1879: MagyLex. 1: 599), ’képzettársításokat végez’ (1911: RévaiLex. 2: 181) ige. Ezek a lat. associatio ’egyesülés, egyesítés; gondolattársítás’, ill. a lat. associare ’csatlakozik vkihez; kapcsolódik vmihez’ szóra mennek vissza.