szimulál A: 1619/ simulálni [sz.] (MNy. 84: 252); 1662–1664 szimulálván [✐] [sz.] (MNy. 73: 171) J: ’tettet, színlel | vortäuschen; nachahmen; eine Rolle spielen’
szimuláns A: 1867 simulansokat (Üstökös 1867. júl. 13.: 223); 1893 szimuláns (NSz.) J: ’betegséget tettető személy | Simulant’
Latin jövevényszók. | ≡ Lat. simulare ’hasonlóvá tesz; utánoz’ [< lat. similis ’hasonló’] | lat. (tud.) simulans ’színlelő; (betegséget) tettető ‹ember›’. ≋ Megfelelői: ném. simulieren, Simulant; cseh simulovati, simulant; stb.: ’szimulál, szimuláns’. ⌂ A szó eleji sz-hez vö. →szeptember stb.; a szimuláns szóvégi s-éhez vö. →evidens stb.
☞ TESz.; EWUng.→ fakszimile, szimpla