szesztra × A: 1398 ? Zezthra [szn.] (OklSz.); 1405 k. ʒeʒtra (SchlSzj. 504.); 1435 k. ſoſt(ra) (SoprSzj. 94.); nyj. szeszra (ÚMTsz.); szësztra (MNy. 5: 144) J: 1 1398 ? ’apácarendnek kolostorban élő, de fogadalmat nem tett tagja | Begine’ (↑), 1405 k. ’ua.’ (↑); 2 1832 ’cisztercita | Zisterzienser’ (Kreszn.); 3 1909 ’borzas | zerzaustes Mädchen’ (MNy. 5: 144); 4 1959 ’vénlány | alte Jungfer’ (ÚMTsz.)

Szláv, valószínűleg a szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó. |  ≡  Szbhv. sestra; szln. sestra; – óe. szl. sestra; szlk. sestra; or. сестра; stb.: ’lánytestvér’ [indoeurópai eredetű; vö. óind svásar-; lat. soror; stb.: ’ua.’].  ⌂  A szó a keresztény terminológia részeként került a magyarba, ezért átadó nyelvként leginkább a szerbhorvát vagy a szlovén jöhet szóba. Főnévi 2. jelentése csak szótárakból mutatható ki, ezért valószínűleg szótévesztés eredménye. A szó ma a 3. és 4. jelentésben él.

☞ Melich: SzlJsz. 1/2: 403; MNy. 5: 79; Kniezsa: SzlJsz. 502; TESz.; EWUng.→ sógor, szabad, szóror