szende A: 1823 Szende (NSz.) J: ‹mn› 1 1823 ’higgadt, szenvedélytelen, szenvtelen | gelassen, gesetzt’ (↑); 2 1824 ’enyhe, kellemes 〈hatású〉 | sanft, mild’ (MNy. 14: 189); 3 1824 ’naiv, szelíd, szemérmes 〈főleg nő, gyermek〉 | sanftmütig, naiv 〈haupts. Frau, Kind〉’ (MNy. 14: 189) | ‹fn› [drámai ~] 1875 ’〈színdarabban〉 naiv fiatal nő szerepe, ill. az ezt alakító színésznő | Naive’ (NSz.)
Elvonással keletkezett tudatos szóalkotás. | ⌂ A →szenderetesség szócsalád igéiből keletkezett a nyelvújítás korában. – Ma főleg a 3., melléknévi jelentésében használatos.
☞ TESz.; EWUng.→ szenderetesség