szemét A: 1086 ? Semet [szn.] (Györffy: DHA. I: 253); 1138/ Scemet [szn.] (MNy. 32: 131); 1372 u./ ʒemetes [sz.] (JókK. 96); 1566 szoͤmętet (NySz.); 1585 szoͤmét (Cal. 216); 1708 Szemét (Pápai Páriz: Dict.); 1805 szëmet (NSz.); nyj. zemet (MTsz.) J: 1 1086 ? ’hulladék, piszok | Kehricht, Müll’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 1521 ’szemétdomb, szeméttároló hely | Misthaufen, Müllhaufen’ (ApMélt. 39); 3 [jelzői értékben is] 1529 e. ’hitvány, aljas személy | Mistkerl, Schurke’ (VirgK. 147) Sz: szemetes 1372 u./ ’piszkos, koszos | mistig, schmutzig’ (↑); 1895 ’szemetet eltakarító 〈személy〉, kukás | Müll wegräumend 〈Person〉’ (NSz.); 1898 ’szemétszállító kocsis személy, ill szemétszállító fuvaros | Müllkutscher, Müllfuhrmann’ (NSz.) | szemetel 1790 szemetellyünk (NSz.)
Jövevényszó egy déli szláv vagy nyugati szláv nyelvből. | ≡ Blg. смет ’szemét(kupac), hulladék’; szbhv. smet ’ua.; hóbucka’; cseh smetí ’szemét(kupac), hulladék’; szlk. smeť ’szemét, hitványság’; stb. [< szláv *sъ [igekötő] + *met- ’söpör’]. Vö. még or. (N.) смéтье ’pelyva, polyva’. ⌂ A magyarba átkerült alak a 11. sz. u. a *smet vagy esetleg 10. sz. u. a *sъmetь lehetett. A szemét alakváltozat szó belseji é-je olyan szavak hatására jött létre, mint a →levél, →tehén stb. Gyakoriságát és jelentőségét tekintve a szemet hosszú ideig egyenrangú volt a szemét-tel.