szatócs ∆ A: 1522 Zathoch [szn.] (OklSz.); 1577 szatoczj (KolGl.) J: 1 1522 ? ’halárus | Fischhändler’ (↑), 1577 ’ua.’ (↑); 2 1522 ? ’kiskereskedő, utcai árus, kisebb (vegyes)kereskedés tulajdonosa | Krämer, Greißler’ (↑), 1585 ’ua.’ (Cal. 288); 3 1585 ’gabonaüzér | Getreidespekulant’ (Cal. 1043); 4 1839 ’kicsinyeskedő, garasoskodó, nem nagyvonalú személy | kleinliche Person’ (NSz.)
Ótörök jövevényszó. | ≡ Ujg. satı̈γčı̈ ; CC. satuχčı̈ ; csuv. sutuśə; stb.: ’kereskedő’ [< török *satı̈γ ’kereskedelem, üzlet’ < *sat- ’elad, kereskedik’]. A nomádok életében a vándorkereskedők ősidők óta fontos szerepet játszottak. ⌂ A magyarba átkerült alak *satı̈γčı̈ lehetett; a hangtanához vö. →ács, →szűcs. A 4. jelentés metafora. Sokkal korábbi lehet, mint az első írott adata.
☞ MNy. 3: 317; TESz.; Ligeti: TörK. 304; EWUng.