szabódik A: 1536 zabadnÿ [sz.] (Nyr. 28: 228); 1561 szabódik [▽] [✐] (MNy. 68: 91); 1580 szabodol (NySz.); 1801 szabód (NSz.); nyj. szobodni [sz.] (MTsz.) J: 1 1536 ’mentegetőzik, bocsánatot kér | sich entschuldigen’ (↑); 2 1621 ’panaszkodik | sich beklagen’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1682 ’vmihez alkalmazkodik | sich anpassen’ (NySz.); 4 1754 ’rimánkodik, könyörög | flehen’ (NSz.); 5 1838 ’vonakodik | sich weigern’ (Tzs.)

szabadkozik A: 1561 szabadkozik [▽] (MNy. 68: 91) J: 1 1561 ’mentegetőzik, bocsánatot kér | sich entschuldigen’ # (↑); 2 1621 ’panaszkodik | sich beklagen’ (Szenczi Molnár: Dict.); 3 1782 ’vonakodik, húzódozik; szabadulni igyekszik vmitől | sich weigern; sich von etw lossagen’ (MNy. 58: 228); 4 1792 ’esedezik, rimánkodik | flehen’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Szabadni a.)

Valószínűleg a szócsalád alapja, a szabódik származékszó, az alapszó azonban vitatott. |  ⌂  Lehetséges, hogy az alapszó a →szab ’hozzáigazít, összeilleszt’. A szóvég -odik ~ -ódik visszaható képző, feltehetőleg az -ódik ~ -ődik képzős igék mintájára; vö. oldódik (→old), gyötrődik (→gyötör) stb. Eszerint a magyarázat szerint az eredeti jelentés ’vmihez igazodik, illeszkedik’ lehetett; a további jelentések a →szabad hatására jöttek létre. – Azzal is számolni lehet azonban, hogy az alapszó a →szabad ’szabad; vmitől mentes’. Ebben az esetben a szóvég a visszaható képzőként felfogott -ik képző; eredeti jelentése ’megszabadul, kiszabadítja magát’ lehetett. A 3. jelentés keletkezéséhez hozzájárulhatott a →szab ’hozzáigazít’.

A szabadkozik keletkezésmódja ugyancsak bizonytalan. |  ⌂  Vagy a szabódik ige szabadik változatából keletkezett képzőcserével, vagy a →szabad ’szabad; vmitől mentes’ visszaható képzős származéka.

☞ Nyr. 28: 228, 92: 470; NéprNytud. 11: 63; TESz. szabadkozik a. is; EWUng.→ szab, szabad