süsü A: 1792 Süsü (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1825 süsű (NSz.) J: 1 1792 ’faragatlan, durva 〈ember〉 | ungehobelt 〈Mensch〉’ (↑); 2 1825 ’együgyű, félkegyelmű; gyámoltalan | einfältig, blödsinnig; unbeholfen’ (↑); 3 1888 ’makacs, önfejű | hartnäckig’ (Nyr. 17: 348); 4 1897 ’süket | taub’ (Nyr. 26: 479)
Belső keletkezésű, kialakulásmódja azonban bizonytalan. | ⌂ Játszi szóalkotással, szótagismétléssel keletkezhetett. Az önálló szóként nem adatolt szóelemek a →siseg szócsaládhoz, valamint a palatoveláris párhuzamosság alapján a →susog szócsaládhoz tartozhatnak. A szó eredetileg az együgyű, bárgyú emberek pösze, hibás kiejtésére utalhatott. Ma főleg a 2., tréfás jelentés ismert.