sömör ‹nsz› [4] A: 1235 ? Sumur [szn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 306); 1577 k. Seomeorth, Sʒeͦmerth, ló Sʒeͦmeͦr (OrvK. 464); nyj. sëmrës [sz.]; sümör (ÚMTsz.) J: 1 1235 ? ’kiütés, pörsenés; kiütéses betegség | Pustel; exanthematische Krankheit’ (↑), 1577 k. ’ua.’ (↑); 2 1588 ’erkölcsi szeplő, folt, hiba | moralischer Makel’ (MNy. 6: 459)
sömörög ‹fn› [4] A: 1510 ſemerges [sz.] (PéldK. 84); 1562 soͤmereg (NySz.); 1578 soͤmoͤrgoͤsségét [?✐] (NySz.); 1690/ sömörögrül (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 309); nyj. eb-semeleg (MTsz. ëb-sëmërëg a.) J: 1 1510 ’ránc | Runzel’ (↑); 2 1578 ’kiütés, pörsenés; kiütéses betegség | Pustel; exanthemati-sche Krankheit’ (↑)
sömörög ‹ige› × [1] A: 1533 Semergoͤt, swͤmwͤrgees [sz.] (Murm. 869.); 1550 k. semeregni [sz.] (KolGl.); 1572 Sewmerges [sz.] (MNy. 26: 231); 1577 k. ſeͦmeͦrgeſereͦl [sz.] (OrvK. 455) J: ’ráncosodik | runzelig werden’
sömörgőzik × A: 1535 soͤmoͤrgeʒis [sz.] (ItK. 6: 304); 1560 k. Sómórgózóth [sz.] (GyöngySzt. 3781.); 1577 k. ʃʒeͦmeͦrgeͦʒeͦtteb [sz.] (OrvK. 61–62) J: 1 1535 ’ráncossá válik; összehúzódik | runzelig werden; sich zusammenziehen’ (↑); 2 1585 ’ráncossá tesz | runzelig machen’ (Cal. 931); 3 1595 ’kiütéses lesz | Pusteln bekommen’ (NySz.)
sömörközik × A: 1541 megh so̗mo̗rko̗zo̗t uala (KazK. 94) J: ’ráncossá válik | runzelig werden’
sömörködik × A: 1560 k. egybe sómórkódót [sz.] (GyöngySzt. 3667.); 1894 ësszêsëmërkëdik [▽] (Nyr. 23: 44) J: 1 1560 k. ’összeráncolódik | runzelig werden’ (↑); 2 1894 ’összeszárad, összeaszik | zusammentrocknen’ (↑)
sömörget × A: 1585 oͤszue soͤmoͤrgetoͤm (Cal. 247 [ɔ: 263]); 1835 Semerget (Kassai: Gyökerésző 4: 295) J: 1 1585 ’ráncossá tesz | runzelig machen’ (↑); 2 1835 ’fecsavar, becsavar 〈hajat, fonalat〉 | wickeln, eindrehen 〈Haare, Faden〉’ (↑)
sömörödik × A: 1591 soͤmoͤroͤdoͤt [sz.] (NySz.); nyj. sëmerëdik [▽] (MTsz.) J: 1 1591 ’ráncossá válik; összetöpörödik | runzelig werden; zusammenschrumpfen’ (↑); 2 1840 ’összehúzódik, beheged 〈seb〉 | sich vernarben’ (NSz.)
sömörít × A: 1604 Soͤmoͤritem (Szenczi Molnár: Dict.); nyj. semerít (ÚMTsz.) J: 1 1604 ’ráncossá tesz | runzelig machen’ (↑); 2 1836 ’pörsenésessé tesz | pustelig machen’ (Kassai: Gyökerésző 5: 16); 3 1896 ’hullámosít, csavar, teker 〈hajat〉 | eindrehen, wickeln 〈Haare〉’ (Ethn. 7: 78)
sömör ‹ige› ∆ A: 1835 Semer (Kassai: Gyökerésző 4: 295) J: ’csavar, teker 〈fonalat〉 | eindrehen, wikkeln 〈Faden〉’
A sömör ige és főnév fiktív tőből keletkezett származékszavak. | ⌂ A szótő ismeretlen eredetű. A sömör főnév valószínűleg -r deverbális névszóképzővel keletkezett, utóbbi hozzájárult a sömör ige és a névszó párhuzamos képzéséhez; vö. →fodor, sanyar, (→sanyargat) stb. Viszonylag késői adatoltsága ellenére a korábbi keletkezésű igék alapszava a sömör ige lehetett. Az igék ebből keletkeztek különböző igeképzőkkel. Az is lehetséges azonban, hogy a sömör ige másodlagos keletkezésű, és a szócsalád korábbi tagjaiból jött létre elvonással. A sömörög főnév különös, szokatlan alak; mind a fiktív tőből, mind pedig az igéből is keletkezhetett. ⚠ Onomatopoetikus szóként való magyarázata, ill. a →szem szócsaládjával való összefüggés feltételezése téves.
☞ TESz.; EWUng.→ csömör