summa A: 1519 ſommay̋at (JordK. 182); 1535 k. summát [?✐] (MonÍrók. 3: 182); 1540–1550 ſoma (MNy. 81: 256) J: 1 1519 ’tömeg, mennyiség | Menge’ (↑); 2 [jelzői értékben is] 1535 k. ’összeg; pénzösszeg | (Geld)betrag’ (↑); 3 1549 ’összefoglalás, összegzés; lényeg | Zusammenfassung; das Wesentliche’ (Orth. C1b); 4 1908 ’(egy csoport által végzett) mezőgazdasági idénymunka | landwirtschaftliche Saisonarbeit (einer Hofgängerschar)’ (MNy. 4: 288) Sz: summál 1577 Sommald öſɜue ’összegez | summieren’ (Aritm. P4b) | summás 1666 summás ‹mn› ’összefoglaló | summarisch; pauschal’ (NySz.); 1883 ‹fn› ’idénymunkás | Hofgänger, Deputatarbeiter’ (NSz.) | summáz 1748 summázása [sz.] (NSz.) | summázat 1792 summázat (NSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. summa (res) ’fődolog; összeg, összesség’, (k.) ’összefoglalás, összegzés’ [< lat. summus ’legfőbb, legfelső’].  ≋  Megfelelői: ném. Summe ’összmennyiség; pénzösszeg’; fr. somme ’összeg; lényeg’; stb.  ⌂  A szó eleji s-hez vö. →salétrom, →sors stb. A 4. jelentés, ill. a summás származék főnévi jelentése arra utal, hogy a summások rendszerint egyszerre – egy összegben, ill. egy alkalommal átadott terméshányadban – kapták meg kialkudott bérüket.

☞ TESz.; EWUng.