suharc × A: 1796 suhartz (NSz.); nyj. suhárc (ÚMTsz.) J: 1 1796 ’husáng | Knüttel’ (↑); 2 1818 ’gyökérhajtás | Wurzelschößling’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Stŏlo a.); 3 1897 ’vékony, éles levelű sásféle | Art Riedgras’ (MTsz.)
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A tő a →suhog szócsaládéval azonos. A végződés névszóképző. A jelentések egymáshoz való viszonya nem egészen világos. ≂ A suharc ’kopár kaszáló; puszta erdei hely’ (1563: Kriza [szerk.] Vadr. 516) idetartozása kétséges, de hogy jelentéstanilag nem zárható ki, ahhoz vö. →sivatag.
☞ TESz.; EWUng.→ suhog