stucli × A: 1612 stuczli (Radvánszky: Csal. 2: 153); 1620 sticzlit (Horváth M.: NEl.); 1626 tuszli (Horváth M.: NEl.); 1645 Stuczen (Horváth M.: NEl.); 1692 stuczni (EWUng.); 1736 stuczl (MNy. 64: 229) J: 1 1612 ’az alkart és a kezet védő meleg ruhadarab, muff | Muff 〈Kleidungsstück〉’ (↑); 2 1839 ’félkesztyű, érmelegítő | Halbhandschuh, Pulswärmer’ (MTsz.); 3 1939 ’boros-, söröspohár | Wein-, Bierglas’ (MNyTK. 264)

 Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) stutzl, stützl, stutzn ’muff; érmelegítő; ivópohár’ [< ném.  (f.-ném.) stutz ’fatönk, csonk’]. Vö. még ném. Stutzen ’rövid vadászfegyver; csőcsonk; rövid harisnya’, (R.) ’érmelegítő; muff’.  ⌂  A változatok többszörös átvételre utalnak. A li, ill. ni végződéshez vö. →cetli, →hecsedli stb., ill. →dózni, →lokni stb. A szó eleji t-s változat a mássalhangzó-torlódás feloldásával keletkezett.  ∼  Ugyanerre az etimonra megy vissza a (R.) stuc ’rövid puska’  (1654: MNy. 64: 229).

☞ Tóth I.: MDivatsz. 22; TESz.; EWUng.→ stuccol