strapáca △ A: 1683 strapácza (Horváth M.: NEl.) J: ’megerőltetés, túlzott igénybevétel; fáradság | große Anstrengung; Bemühung’
strapacíroz △ A: 1708 strapaczéroztatás [sz.]; strapaczírozhatni [sz.] (Horváth M.: NEl.) J: ’megerőltet, fáraszt | strapazieren’
strapa A: 1862 strapát (PNapló 1862. aug. 6.: [3]) J: ’megerőltetés, túlzott igénybevétel; fáradság | große Anstrengung; Bemühung’
strapál A: 1876 strapálná (Ellenőr 1876. máj. 14.: [2]) J: 1 [főleg le ~] 1876 ’túlzottan igénybe vesz, fáraszt | strapazieren’ (Ellenőr 1876. máj. 14.: [2]) (↑); 2 1895 ’dolgozik, fáradozik | arbeiten, sich abmühen’ (Nyr. 24: 479)
A szócsalád korábbi tagjai, a strapáca és a strapacíroz német jövevényszók. | ≡ Ném. Strapaze, (R.) strapatz: ’nagy megerőltetés, vesződség’ [< ol. strapazzo ’túlerőltetés’] | ném. strapazieren ’túlerőltet; elkoptat, elnyű’ [< ol. strapazzare ’ua.’]. ≋ Megfelelőik: svéd strapats, strapatsera; szbhv. štrapac, štrapacirati; stb.: ’megerőltetés, erős igénybevétel’, ’erősen igénybe vesz, megerőltet’.
A strapál képzőcsere eredménye. | ⌂ A strapacíroz ige alapján keletkezett; vö. blamál (→blamíroz), gazsulál (→gazsulíroz) stb.
A strapa elvonás eredménye. | ⌂ A strapál igéből jött létre.
A szócsaládhoz még | ⊚ Mind a strapál, mind a strapa a bizalmas nyelvhasználatban él.
☞ TESz. strapa a.; Horváth M.: NEl.; EWUng.